Hogyan válasszunk aszalógépet? II. rész

Indul az aszalási szezon, és sokan most szerzik be első aszalógépüket, vagy egy korábbi készülék cseréjét tervezik. Mire kell figyelni, ha valóban csodás, egészséges és hosszan eltartható élelmiszerre vagyunk? Három részes mini sorozat, ami segít Önnek eligazodni!

A hőmérsékletszabályozás fontossága

 

A különböző alapanyagokat, eltérő hőmérsékleten (és eltérő ideig) kell aszalni, szárítani. Ha például halat vagy húst szárítunk, akkor az élelmiszerhigiéniai okok miatt, a legmagasabb hőmérsékletre lesz szükségünk, míg zöldségek, gyümölcsök esetében az alacsonyabb hőfok biztosítja az enzimek, tápanyagok maximális megőrzését. A hőmérséklet kiválasztása történhet automatikusan, ebben az esetben a készülék dönti el, hogy milyen hőmérsékleti tartományt használjon, az optimális eredmény érdekében. A készülék fejlettségétől-, az érzékelő szenzorok számától függően, az automatikus hőmérséklet (és idő) szabályozás egy kényelmes-, és az esetek többségében tökéletes megoldás. Azonban ha emellett manuális állítási lehetőségünk is van, annak számos előnye lehet. Mindenekelőtt szabadságot biztosít: tapasztalatainkra építve magunk dönthetünk a hőmérsékletről, sőt azt akár menet közben is változtathatjuk. Másrészt, ha valaki például speciális nyersétel diétát követ, akkor egy bizonyos hőmérséklet fölé nem akarja melegíteni az élelmiszert, így az ilyen esetekben kulcs fontosságú a kézi állítás lehetősége.

Azok a készülékek, amelyek nem biztosítják a hőmérséklet állításának lehetőségét, vagy nem megfelelően működik ez a funkciójuk, jellemzően a legmagasabb hőmérsékleti tartományban végzik az aszalást. Az ilyen készülékek hiába olcsóbbak, az aszalás valódi értékét - az élelmiszerek optimális tápanyagmegőrzését - nem képesek biztosítani. A magasabb hőmérséklet az aromák és esszenciális olajak megőrzése szempontjából is káros, ami különösen fűszerek szárításánál szembetűnő.

A hőmérséklet beállításának lehetősége, és a beállított érték pontossága tehát kiemelten fontos, amely a készülék típusától-, a benne lévő termosztáttól-, és a levegőáramoltatás technológiájától függ.

 

Tipp: magas nedvességtartalmú élelmiszerek aszalása esetén, legtöbbször ajánlott az első három órában a magasabb hőmérsékleten aszalni (maximum 60°C), mert így megelőzhető az enzimek sérülése a szárítás kezdő szakaszában.

 

Nyersétel diéta esetén

Minden aszaló esetében, kisebb-nagyobb eltérések lehetnek a levegő hőmérsékletében az aszalás illetve szárítás közben, de az igazán fontos kérdés az az, hogy mi történik az élelmiszer hőmérsékletével, miközben aszaljuk. A nedvességtartalom eltávozásának hűtő hatása van, így maga az élelmiszer hőmérséklete jellemzően stabilabb és kissé alacsonyabb hőmérsékletű, mint az aszalóban lévő levegőé. Ez kevésbé igaz az aszalás későbbi fázisában, ahol már egyre kevesebb nedvesség távozik, viszont szerencsére az enzimek nem olyan érzékenyek, amikor már száraz az alapanyagunk.

​A fentiek miatt nem probléma, ha mondjuk 40°C-ra állítja az aszalógépet és közben azt tapasztalja, hogy a levegő hőmérséklete 50°C-os. Amikor az aszaló a hőmérséklet ciklusának legmagasabb pontján van, a nedvességtartalom eltávozik az alapanyagok felületéről és jobban hűti magát az élelmiszert, amikor a hőmérséklet leesik, a nedvességtartalom középről kifelé húzódik, tehát a hőmérséklete az élelmiszerek relatív egyenletes marad mindvégig.

 

Cikkünk első részét ide kattintva tudja elolvasni.

A harmadik rész elolvasásához kattintson ide.